Levegőtisztaság-védelmi transzport modellezés


A magyarországi jogszabályi környezet előírásai szerint a létesítmények, tevékenységek levegőkörnyezetre gyakorolt várható hatásainak előrejelzését erre alkalmas modellező szoftver alkalmazásával kell végrehajtani.

Az alkalmazott szoftver

A levegőtisztaság-védelmi transzportmodellezésre alkalmazott szoftver az Aermod View 9.5-ös verziója, mely a US EPA által kidolgozott, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálta által is alkalmazott Aermod levegőtisztaság-védelmi modellező szoftver Lakes Environmental Ltd. által továbbfejlesztett verziója. A fejlesztések a felhasználói felület, valamint az import, export funkciók széles tárházát, emellett fejlett megjelenítési funkciók beépítését jelenti. A fejlesztések során az Aermod számítási motor nem kerül módosításra.

A modellezés menete

A modellezés során a felépített modelltérben, a felvett raszter minden pontjára kiszámításra kerül a várható koncentráció. A szoftver által figyelembe vett változók:

  • Kibocsátó források (A források egyenként kerülnek vizsgálatra, a modellezés során minden forrás adott raszterre gyakorolt hatása számításra kerül, majd a szoftver az eredményeket összegzi)
  • Domborzat (A számítás során műholdfelvételek alapján meghatározott, méteres pontosságú adatok kerülnek figyelembevételre.)
  • A terület érdessége (a modell lehetőséget biztosít a környező épületek pontos felvételére. A modellezés során a szoftver számolja az épületek környezetében kialakuló lekeveredés hatását is.)
  • Meteorológiai viszonyok (A szoftver az Európai Unió által regionálisan leképzett meteorológiai adatbázisokból az adott térségre vonatkozóan megadott adatokat alkalmazza. A számítás során talaj közeli, illetve a felső légrétegekre vonatkozó információkat egyaránt figyelembe vesz. Meg kell itt említeni, hogy a felső légrétegekre vonatkozó adatok rendelkezésre állása hazánkban korlátozott.)
A figyelembe vett meteorológiai adat

A fent meghatározott paraméterek figyelembe vételével végrehajtott számítás a tényleges, órás bontásban rendelkezésre álló éves meteorológiai adatok alkalmazása mellett történik meg. Az éves szinten 8760 db adat közül a szoftver a legkedvezőtlenebb meteorológiai állapotok között kialakuló legmagasabb számítási eredményt adja eredményül a felvett raszter pontjaiban. Az így kapott adatokból generált iso-vonalas térkép a modellezés eredménye.

Ahogy az a korábbiakban ismertetésre került, a modellezés során részletes, az adott év minden órájára rendelkezésre álló adatokat vesz figyelembe a szoftver. A számítás során alkalmazott paraméterek:

  • Talaj közeli adatok:
    • Harmatponti hőmérséklet
    • Száraz hőmérséklet
    • Teljes felhőborítottság mértéke
    • Nem átlátszó felhőborítottság mértéke
    • Direkt normál sugárzás
    • Diffúz horizontális sugárzás
    • Globális sugárzás
    • Visszavert horizontális és direkt normál sugárzás
    • Relatív páratartalom
    • Légköri nyomás
    • Szélirány
    • Szélsebesség
    • Látástávolság
    • Rétegvastagság
    • Órás csapadékmennyiség
    • Kihullható csapadék mennyisége
    • Hóborítottság
    • Az utolsó hóesés óta eltelt napok száma
    • Környező területek jellemző használata
  • Felső légrétegekre vonatkozó adatok:
    • Szélsebesség
    • Légnyomás
    • Hőmérséklet és hőmérsékleti gradiens
    • Keveredési magasság
    • Nedvességtartalom
    • Turbulens szóródás

Egyes paraméterek vonatkozásában hazai viszonyok között adatok nem állnak rendelkezésre, így számításukat a modell végzi el az úgynevezett proprocesszálás, előkészítés során. A felső légrétegekre vonatkozó adatok mérése hazai viszonyok között szintén korlátozott, azonban a regionális modellek figyelembe vételével számításuk biztosított.

A hatásterület lehatárolása

A vonatkozó 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében:
A vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott – műszaki becsléssel meghatározható – légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás, ahol:

  1. az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy
  2. a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;
  3. a maximális érték 80%-ánál nagyobb;